Látogatók

Sziasztok!

Örülök, hogy itt vagytok!
Remélem, kedvet tudok csinálni nektek az olvasáshoz, filmekhez, a színházhoz, és a koreai popkultúrához, s hogy tetszeni fognak a bejegyzéseim. Fontos számomra, hogy ti, akik az oldalon jártok, ne csak egy arctalan tömeg legyetek. Az oldal tényleg naplószerű, már olyan tekintetben véve, hogy tényleg az őszinte benyomásaimat írom le. Örülnék, hogy ha ti is részt vennétek benne, írnátok egy kommentet vagy e-mailt bármikor, ha egy téma felkeltette az érdeklődéseteket, ha egyetértesz velem, ha nem értesz egyet velem, ha tetszik az oldal, ha nem tetszik, ha észrevételed van, kérdésed, ötleted, kívánságod, hogy miről legyen még szó, plusz a ti ajánlásaitokra is kíváncsi vagyok. Erre nem azért van szükség, hogy növelje a statisztikai adatokat, hanem hogy élettel telivé váljon a blog, s hogy alapvetően egy kommunikatív közösséget alkothassunk, akiket a könyvek hoznak össze. Ha kritizálni akarsz, azt is megteheted, csak arra kérlek, legyen valami használható alapja, hogy javíthassak ott, ahol kell. Az utálkozókkal nagyon nem tudok mit csinálni. A maximum, amire képes vagyok, hogy felhőtlen időtöltést kívánok!

2018. február 23., péntek

#6Blogprojekt - I. ZENE - Arctic Monkeys - 505



Here we go! Első nap – ZENE. Én Lilitől kaptam meg a választott szám címét, ami az Arctic Monkeys-től az 505 lett. Eddig nem ismertem ezt az együttest, szóval egy kicsit jobban utánuk jártam, mint ahogy egyébként szoktam (értsd: semennyire). A kékkel kiemelt részek a saját reakcióim :D. Na, szóval ameddig ti is meghallgatjátok a számot, addig lássuk azt a rövid kivonatot a srácok sikertörténetéből.

Az Arctic Monkeys egy indie rock együttes, amit 2001-ben két szomszéd, Alex Turner és Jamie Cook alapított, majd később becsatlakozott két sulis haver, illetve osztálytárs, Andy Nicholson és Matt Helders. Nicholsonon kívül akkor még mind amatőrök voltak.
Helders, a dobok mögé kerülését így magyarázta egy újságnak adott interjújában: „Ez maradt… Nekik mind gitárjuk volt, szóval én vettem egy dob cuccot egy kicsit később.” Így elsőre bírom a srácot! :D
Az egyik interjújukból kiderült, hogy a zenekar eredeti frontembere nem Alex Turner volt, hanem Glyn Jones aki pár hónap után kilépett a zenekarból, így a mikrofon mögé Turner állt.
Mivel CD-ik először csak limitált számban voltak elérhetők, ezért a rajongók egymás közt terjesztették azt. A zenekar elmondása szerint, ezt egy cseppet sem bánták. „Mi soha nem a pénz vagy bármi más miatt csináltuk a CD-ket. Amúgy is ingyen adtuk őket, úgy gondoltuk, ez a legjobb út hogy eljussunk az emberekhez. Ezért lesznek jobbak a koncertjeink, mert az emberek eljönnek azokra.” 
forrás
Szélesebb körben egy rajongók által létrehozott MySpace-en található zenekari lap segítségével lettek ismertek. „Nekünk fogalmunk sem róla, mi az a MySpace” - nyilatkozták. Szerintem ebből is eléggé látszik, hogy tényleg nem a pénz miatt csinálják.
Rövidesen az Arctic Monkeys lett a legismertebb zenekar Angliában, ennek ellenére minden kiadói szerződési ajánlatot elutasított. Nem akartak módosítani a számaikon, hogy azok illeszkedjenek az iparág elvárásaihoz – „Mielőtt elkezdődött ez a hisztéria, a kiadók azt mondták volna, hogy 'Ez alapvetően jó, csak jobb lenne azt egy kicsit módosítani...', de mi sose hallgattunk ezekre.” Helyes!
2008-ban megnyerte a legjobb brit zenekar, és a legjobb brit album címet is a BRIT Awardson.
Idén Magyarországon is láthatjuk őket, ugyanis augusztus 14.-én kint lesznek a SZIGET Fesztiválon!
***
Arctic Monkeys – 505
ANGOL EREDETI
MAGYAR FORDÍTÁS
I’m going back to 505
If it’s a seven hour flight
Or a forty-five minute drive.
In my imagination
You’re waiting lying on your side,
With your hands between your thighs.
Stop and wait a sec,
When you look at me, like that, my darling,
What did you expect?
I’d probably still adore you with your
Hand aruond my neck.
Or I did last time, I checked.
Not shy of a spark,
The knife twists at the thought that I should
Fall short of the mark.
Frightened by the bite though it’s no harsher than the bark.
The middle of adventure, such a perfect place to start.
I’m going back to 505
If it’s a seven hour flight
Or a forty-five minute drive.
In my imagination
You’re waiting lying on your side,
With your hands between your thighs.
But I crumble completely when you cry.
It seems like once again,
You’ve had to greet me with goodby.
I’m always just about to go and spoil a surprise,
Take my hands off of your eyes too soon.
I’m going back to 505
If it’s a seven hour flight
Or a forty-five minute drive.
In my imagination
You’re waiting lying on your side,
With your hands between your thighs
                                                  and a smile.

Visszamegyek az 505-ösbe
Akkor is, ha hét órás a repülés vagy 45 perces az autóút.
A képzeletemben az oldaladon fekve vársz
Kezeiddel a combjaid között.

Állj meg, és várj egy másodpercet.
Oh, mikor így nézel rám, drága
Mégis mit vártál?
Valószínűleg még mindig imádom a kezeidet a nyakam körül,
Vagyis még így volt, mióta utoljára ellenőriztem.

Nem szégyellős a szikrától
Egy kés ferdíti el a gondolatot, hogy el kellene érnem a jelet
Megrémülve a harapástól annak ellenére, hogy nem keményebb, mint az ugatás
A kaland közepe, milyen tökéletes hely a kezdethez.

Visszamegyek az 505-ösbe
Akkor is, ha hét órás a repülés vagy 45 perces az autóút.
A képzeletemben az oldaladon fekve vársz
Kezeiddel a combjaid között

De teljesen szétporladok, mikor sírsz
Mintha egyszer viszláttal köszönnél újra
Mindig azon vagyok, hogy menjek és elrontsam a meglepetés, hogy
Túl hamar vegyem le a kezemet a szemeidről

Visszamegyek az 505-ösbe
Akkor is, ha hét órás a repülés vagy 45 perces az autóút
A képzeletemben az oldaladon fekve vársz
Kezeiddel a combjaid között ... és egy mosollyal
.

 Magához a szám hangulatához egy füstös, kissé fülledt levegőjű bárt tudnék elképzelni, de nem a csúcsforgalom idején, hanem úgy este 6-fél 7körül, vagy már egészen benne a hajnalban, amikor már/még nem süt a nap, de már/még nem is lepi el klubbokat a szórakozni vágyó tömeg.

Első hallgatásra nem igazán nyert meg, mert én alapból az a „ha már zene, táncoljunk rá”-típus vagyok, ez meg nem egy tipikus partyszám. Szerintem. Másodjára viszont már imádtam, s azóta is azt hallgatom lefekvés előtt, mert elképesztően le tud nyugtatni! Alapból van egy sajátos, chilles zenei hangzása, s mellé még az a vágyakozásról szóló szöveg tökéletes ahhoz az elalvás előtti ábrándozós hangulathoz. Nagyon szeretem!
***
Az én zeném Beatricéhez ment, ITT található az ő reakciója. Nézzetek be persze a többiekhez is! ;)
GYŰJTŐHELY

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése